2013. júl. 30.

Teknőc Ernő az új mosdónk, avagy mire figyelj ha mosdótálat szeretnél

Az a baj ezzel az egész építkezéssel, hogy a vége felé közeledve egyre inkább sűrűsödnek a problémák, a határidők, az azonnali megoldást követelő feladatok és ezzel szemben fordítottan arányos az ember türelme, kedve, ideje és pénze. Így látástól vakulásig házépítünk, burkolunk, szervezünk, alakítunk, festünk, beszerzünk, megbeszélünk, mérünk, adunk és kérünk. Egyszóval annyi de annyi mindent kellene írnom ide a blogra is, de fizikailag képtelen voltam idáig...
Azonban lelkesen dokumentálunk mindent, készülnek a fotók és előbb-utóbb a posztok is. Még két hét és beköltözünk. Addig viszont (és még utána is) RENGETEG teendőnk van. Kicsit félek mert minden nap olyan tartalmasan és túlságosan gyorsan telik el, hogy szempillantás alatt ott fogunk állni vágyott otthonunkban úgy, hogy fel se foghattuk igazán mikor és hogyan kerültünk oda. A visszaszámlálás mindenesetre visszavonhatatlanul és végérvényesen megkezdődött.

S ami néhány hónapja még csak a fejemben létezett, az mára már kezdi elnyerni végleges fizikai formáját. Ez pedig csodálatos érzés.

A felnőtt fürdőszoba koncepcióját már láthattátok, de a részletekről még nem beszéltem. Tehát barna-fehér-méregzöld rusztikus burkolatok, egyedileg tervezett mosdótál, bontott téglafal, stb.
Egy nagyon kedves és lelkes keramikus Karina készítette el végül számomra a kézműves csempéket és a megálmodott mosdótálat.
A tál méreteit, kívánt formáját és színét előre megbeszéltük, majd miközben életre kelt Karina kezei között új fürdőszobánk ékessége, folyamatosan egyeztettünk a formájáról és a mázazásáról.

égetés előtti végleges formájában
első réteg mázzal itt még nagyon teknősbékára emlékeztető foltokkal, de már "leendő fazekas zöld" színben

A beszerelés során derült ki, hogy mégsem lett megfelelő méretű a lefolyónak szánt lyuk rajta (valószínűleg az égetés során veszített a méretéből) de ezt csiszolással sikerült végül annyira kiszélesíteni, hogy hibátlanul beférjen a leeresztőszelep.
Ha mosdótálat szeretnétek berakatni, akkor arra mindenképpen figyeljetek, hogy a standard méretű leeresztőszelep 36 mm átmérőjű, így égetés után is ekkora lyuknak kell maradnia a tál alján. Illetve ha kész porcelán (kerámia, fém, üveg, stb.) edényből, tálból, tálcából szeretnétek teljesen egyedi mosdótálat csináltatni magatoknak, akkor azt vigyétek olyan szakemberhez, aki megfelelő méretű lyukat tud rá szerkeszteni.
Egy ilyen magas mosdótál esetében, mint amilyen a miénk ne feledjétek, hogy vagy fali csaptelepet vagy magasított álló csaptelepet vásároljatok, különben használhatatlan lesz az egész.

Esetünkben a szifon miatt a két felső fiók csak dekorációs elemként funkcionál majd a továbbiakban.
Ugye gyönyörű "kis" Teknőc Ernőnk lett?


2013. júl. 24.

Hőségriadó és a szerencsés nyertes!

Nincs is más teendő, ha módotokban áll menjetek vízpartra, medencézzetek, vonuljatok árnyékba, vagy klimatizált helyiségbe. Fogyasszatok sok-sok innivalót (a kóla nem az!), gyümölcsöt és figyeljetek a környezetetekben élő állatokra, hogy nekik is legyen friss vizük, amivel átvészelhetik a nagy hőséget.
Mi balatoni pancsizással és az alábbi módon próbáljuk hűteni magunkat:


Nemrég pedig egy online program segítségével kisorsoltam a meghirdetett játékunk győztesét, azaz a hűsítő folyadék tárolására alkalmas üvegkancsó hamarosan a szerencsés nyertes, Gárdonyi Detti asztalát díszíti majd :)  Gratulálok!

(Detti kérlek vedd fel velem a kapcsolatot a magyarotthonterv@gmail.com e-mail címen, hogy mihamarabb megkaphasd a nyereményed!)





2013. júl. 18.

Színek, szobák, szemtorna 2. rész, a fiúszoba

Ezen a helyiségen sokat gondolkodtam. Nem csak a "megrendelőm" kívánságai miatt, hanem azért is, mert egyszerűen nem volt ihletem. Elakadtam. Tudtam hogy egy kezdő kiskamasz fiúcskának már nem lehet figurás (dinós, autós, kalózos, stb.) szobával előrukkolni. Pontosabban még éppen elő is lehetne akár, de két éven belül már ciki lesz, amikor átjönnek hozzá a haverok.
Ráadásul eleve úgy terveztem a szobát, hogy a 3 falszakasz közül (a negyedik adott a bontott tégla miatt) 2 legyen csupán lambériás, a jobb kéz felőli hosszabbik oldalt kartonozzuk végig, ugyanis oda valami izgalmasabb színhatást, dizájn elemet szántam. Gyermekemnek egészen konkrét elképzelése volt a színeket illetően, mint ahogyan itt is. Azaz a lambériája színe aranysárgán játszó méz szín legyen (ezt a színmintákból, többszöri tesztelés során kategorikusan kiválasztotta magának) és ezen kívül még intenzív fű zöldet szeretett volna maga körül látni. Persze a megfogalmazás az ő szájából nem így hangzott, de itt is konkrétan behatároltattam vele a számára kedves színt, különböző mintákat mutatva a zöld különböző árnyalataiból.

Na de még mindig nem voltam kisegítve. Ugyanis mindeközben úgy éreztem, hogy szívesen kombinálnám a zöldet egy kis kékkel, de nem akartam agyonnyomni a kért színt. Azt is tudtam, hogy csíkos szobája már nem lesz. Abból elég volt, meguntuk. Tapétát neki nem akartam, jópofa mintákat ekkora felületre festeni szintén nem. Ekkor egyszer csak derült égből villámcsapásként - szinte szó szerint - a kertben teregetés közben ért a felismerés. Homlokon csókolt a múzsa egy száradó ikeás ágynemű személyében.



Imádom ezt a színkombinációt, amióta csak használjuk ezeket a huzatokat. A gyerekem is szereti.
Innentől kezdve már csak a pontos színkiosztást kellett kitalálnom,

és megvennem hozzá a megfelelő festékeket.


Néhány napot még várat magára a projekt, mert addig nem szabad festeni, amíg fújják a szigetelést a házban, ugyanis az nagy porral jár. Most pedig még fújják. De addig is megmutatom a négy fal közül a két lambériázottat szín nélkül.


Aki pedig szeretne nyerni a nyereményjátékon, az itt tud nevezni. Egyelőre még kevés a jelentkező és nagy az esély. Kövessetek, nyerjetek!

Ha megzéznétek az elkészült szobát, akkor katt ide!

2013. júl. 15.

JÁTÉK! Endrédi Design nyereményért amely biztosan jól fog jönni a meleg nyári napokon...

Magamból kiindulva tudom, hogy sokkal kevesebb folyadékot fogyaszt az emberek többsége, mint amennyit tanácsos lenne. Pedig finomat inni jó. Csak hát mindenre van időm és kedvem nekem is, csak éppen inni nem mindig.

Teszteltem magamon és környezetemen, hogy ha gusztusosan tálalva gyakorlatilag folyamatosan szem előtt van valami itóka, akkor az bizony fogy ám rendesen. Amennyire télen jól tud esni egy bögre forró, fűszeres tea, nyáron ugyanannyira kívánatos egy jó citromos bodzaszörp vagy limonádé.
Vendégeket várni is érdemes egy-két kancsó jól behűtött jeges teával és némi könnyű harapnivalóval. Ráadásul ha mindezt ízlésesen tudjuk tálalni, akkor már nyert ügyünk van, kedves ismerőseink bizonyára szívesen időznek majd nálunk, alapot adva a jó beszélgetésekre, lelki feltöltődésre.







És most következzen a JÁTÉK! 
(Még sosem hirdettem játékot itt a blogon, így kicsit izgulok és nagyon örülnék, ha minél többen jelentkeznétek rá és velünk tartanátok.)

Az Endrédi Design felajánlásából a szerencsés nyertes most három stílusos üveg közül választhatja ki számára a legszimpatikusabb darabot.

A játékban való részvételért cserébe csupán ennyi a teendőd:
  1. Csatlakozz az Endrédi Design facebook oldalhoz!
  2. Csatlakozz a Magyar Otthon facebook oldalhoz!
  3. Írd meg itt a bejegyzés végén kérlek, hogy melyik üveget szeretnéd és add meg a pontos nevedet.(A hír megosztásáért cserébe a sorsoláson kétszer szerepel majd a neved a sorsolandók között, azaz dupla eséllyel indulsz!) 


üveg dugóval (1)



boros palack (2)
üveg kancsó (3)

A játék 2013. július 22. éjfélig tart! Sok szerencsét :-)




2013. júl. 14.

Kalocsai újragondolva, szeresd a régit!

Rajongok a régi bútorokért. Legfőképpen azokért a szánalmas vacakokért, amiket sokan valahol egy fészer mélyén őrizgetnek, várva a következő lomtalanítás idejét. Egész egyszerűen látom bennük a letűnt szépséget, a régi idők báját.
Jó az is, hogy manapság divattá vált felújítani a régit. Megszeretni, megszerezni, átértelmezni, feléleszteni. Imádom, hogy egy - még nem tömeggyártású, még minőségi alapanyagból készült - sokat megélt bútor szakértő kezeknek hála életre kel és megújul, majd extravagáns küllemével kenterbe veri bármelyik futószalagról frissen lekerült társát. Gondolok itt egy új festést kapott, csodaszép, tömör fából készült népi bútorra és egy otthon összeszerelt laminált szekrénysorra.

Endrédi Design

Egy régi, kidobásra ítélt darabot ráadásul mindig bátrabban újít fel az ember. Ugyanis ilyenkor nincs veszteni valónk. És nem hazudok, ezek a bútorok bizony hálásak. Főként ha olyan külsőt kapnak az átalakítás során, ami közel áll hozzánk.
Nekem az összes stílusjegy közül - azt gondolom, hogy a Magyar Otthon állandó olvasóinak úgyszintén - a magyar motívumok jelentik a legtöbbet.

Falipanel - Endrédi Design
Ezért is állnak szívemhez olyan közel az Endrédi Design bútorai, lakberendezési kiegészítői. Céljaikkal ráadásul tökéletesen egyet értek, melyek így hangzanak:
"Filozófiánk, hogy szembemenjünk a tömeggyártással, és újra előtérbe helyezzük a kézzel készített bútorok szeretetét. Hisszük, hogy az antik és vintage bútorok egy új esztétikai esélyt adnak a mai, modern enteriőrök sikeréhez. Célunk, hogy az általunk gondosan kezelt gyűjtemény minden egyes darabja megtalálja gazdáját."

Termékpalettájuk igen széles, a szekrényektől a térelválasztókig, a szobainasoktól a párnákig minden megtalálható náluk. Ráadásul egyéni elképzeléseket is nagy örömmel és profikhoz illő módon valósítanak meg, ami valljuk be őszintén igencsak jól jöhet egy otthon kerülgetett (mivelamamáévoltnemfogjuksohakidobni) fotel/ágy/szekrény/komód/tálaló esetében.

komód



betű dekorációk 

paraván
íróasztal
falipanel


párnák
Nekem tetszik.
Nektek is?

2013. júl. 11.

Színek, szobák, szemtorna

Elméletileg hamarosan (jövő hónap elején (?!)) költözünk. Gyakorlatilag azonban most gépészkednek a gépészek és villanyászkodnak a villanyászok. Ezzel párhuzamosan fóliázzák és szigetelik a házat, kerülnek be a nyílászárók, jövőhéten pedig már megkezdik kivitelezőink a falak teljes lezárását és a burkolást. Hogy ezek a folyamatok legalább miattunk ne akadjanak el sehol, ehhez szükséges volt rengeteg előkészület a részünkről.
És még így is millió dolog hátra van, melyek lebonyolítását a 3 hónapos nyári szünet sem igazán segíti elő.

Arról már korábban írtam, hogy milyen nagy felelősséggel jár a megfelelő szín kiválasztása és hogy nem minden megy olyan egyszerűen, mint ahogyan azt elsőre gondolná az ember.
Viszont ha lehet azt mondani, a színvilág és a burkolat kiválasztása, kiosztásának megálmodása egy lakberendező számára az egyik legizgalmasabb, legnehezebb, egyben leglátványosabb és leghálásabb feladatnak számít.

Így vegyes érzelmekkel várom mindig az eredményt, vajon nagy felületen, a való világban, négy dimenzióban (szélesség, hosszúság, magasság és idő) is beigazolódik-e döntéseim helyessége.



Szerencsére azonban eddig annyira egyértelműen láttam otthonunk színeit lelki szemeim előtt, hogy hosszas gondolkodás helyett szinte mindenhol elég volt csak ráböknöm ujjammal a színminták közül arra, amelyik ugyanabban az árnyalatban kacsintott ki rám, mint amit annyira vágytam.


Természetesen azért nem vagyok sem őrült, sem olyan bátor, hogy ne rágódtam volna mégis a színeken legalább kétszer annyit, mint egy más, normális megrendelő, de kivétel nélkül minden esetben az első választásom bizonyult a legmegfelelőbbnek. De hát ugye ez van, amikor az ész és a szabályok megpróbálják felülírni az érzelmeket. Mert hiába választasz ki egy színt, azt ugye meg kell nézni nagyobb felületen, természetes és mesterséges megvilágításban, árnyékban és világosban....
Ja, a terasz és pergola a jövő évi terv része, arra még várni kell!