Sőt kenyérsütő asszonyok is tevékenykedtek, kik ebből a tevékenységből keresték meg a KENYERÜKET.
A kenyérsütés napja általában szombatra esett, ekkor nagyjából két hétre előre megsütöttek az asszonyok, sok esetben a szomszédokkal együtt tették mindezt.
Csak a tészta dagasztása legalább két órán keresztül tartott, az előkészületekről és a sütésről már nem is beszélve.
Egy nő becsülete múlott azon, hogy milyen kenyeret tudott sütni.
Mindemellett nagy odafigyeléssel és alázattal végezték az egész folyamatot, hogy a kenyér tökéletes legyen és a kenyérrontást vagy kemencerontást elkerülhessék. Voltak tilalmas sütési napok is, például ilyen a menstruáció ideje, a keddi és pénteki nap, vagy a december 25. és január 1. közötti időszak is.
Mert az vagy, amit megeszel, ugye tudod? Egyszerű hát a kérdés, a teszkós műkenyér vagy mondjuk Ilon néni keze munkájának gyümölcse, melyben benne van szíve-lelke.
![]() |
Festmény: Hornok Magdolna munkája
— a képen: Bubenkó Józsefné Ilon néni, A festményt Magdolna Hornok készítette Szögligeten
|
S ha valami igazán szépet és tanulságosat szeretnétek látni, akkor nézzétek meg Ilon nénit "élőben" is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése