Az alábbi project kivételesen nem az én érdemem. Csak a dekorációnál segédkeztem, amúgy a férjem volt az elkövető, mert megunta a házzal együtt ránk ruházott ritka ronda retro lámpa látványát (ez úgy hangzott, mint egy mondóka, nem? :-) ). És ha egy férfi egyszer belendül, akkor nincs megállás. Ő sem állt meg a lámpa elkészítésénél, hanem egyből írt is hozzá egy olyan részletes útmutatót, hogy bárki, aki kedvet kap rusztikus lámpát gyártani otthonra, az bátran megtehesse.
Láthatjátok is, hogy tényleg nem nagy ördöngősség.
"Keressünk egy kidőlt fát, amely már hónapok óta
heverészik valahol ránk várva, mert ennek lehet a kérgét a legkönnyebben lefejteni, illetve a
kéreg alatti mintázata is sokkal izgalmasabb a különböző környezeti behatások miatt.
A felsőbb ágak elágazásai közül nézzünk olyat, melynek az átmérője 3-5 cm
vastag, ez már elég ahhoz, hogy tartós, masszív legyen, és teljes kiszáradás
után se roppanjon össze egy kereszthuzattól, nem is beszélve arról, hogy ezt
még pont haza tudjuk cipelni J
Fűrésszel vágjunk le egy kellő vastagságú és hosszú
elágazást (a teljes hossz kb. 1,5 m, de ez függ a szobád nagyságától is), majd
úgy fűrészeljük el, hogy az elágazás nagyjából a közepére essen. Levágás után
célszerű még az erdőben legallyazni és megszabadulni a kérgétől. Ehhez
viseljünk kesztyűt, mert a kéreg alatt sokszor bogarak laknak, akik érthető okokból elég
idegesek, ha kiebrudalják őket.
A megtisztított és méretre vágott ágast vigyük haza, és egy
éjszakára rakjuk ki az udvarra/teraszra/erkélyre, hogy az esetleges mélyebben
lakó rovarok kimászhassanak, új lakást kereshessenek. Vérszomjasabb kreatívok
befújhatják Biokill-el éjszakára.
Másnap az
elképzelt lámpahelyeknél függőleges irányban fafúróval képezzünk átmenő
furatokat (pl. az ágas végeire, és a közepére). A furatok célszerűen M6- M8
méretűek legyenek, ezen pont átférnek a kábelek.
Az átmenő
furatokba alulról fűzzük be a lámpafoglalatokat ( pl. IKEA HEMMA vezeték és
foglalat egyben), és a vezetékeket az ágas felületén végigvezetve, középen
találkoztassuk. A vezetékeket célszerű
tűzőgéppel, vagy „U” szeggel a fához
rögzíteni, így nem csúszkálnak el, és alulról sem fognak látszani.
Ha a kábelek középen találkoztak és már le is vannak
szegelve, a különböző hosszúságúakat vágjuk egyformára, végeiket csupaszítsuk le. Ezután egy sorkapocsba kössük be úgy, hogy a vezetékek
kék párjait (nullás vezeték) összesodorjuk, a fekete párjait (fázis vezeték)
szintén, majd külön sorkapocsba kötjük.
A
csillárunk rögzítésének legegyszerűbb módja , ha bovdennel , vagy lánccal
függesztjük úgy , hogy az ágak végeinél becsavarunk egy-egy szemes facsavart,
ebbe akasztjuk a láncszemeket, vagy a bovdent. Én egy GRIPPLE gyártmányú
bovdent használtam, mert ez utólag is állítható, így be lehet vízszintezni a már
felszerelt ágast, illetve a magasságát is módosítani lehet.
A plafonba egyszerű
csillárkampót rakjunk, ha az ágasunk súlya nem haladja meg az 5-8 kilogrammot, a régi
csillárunk rögzítője is nagy valószínűséggel elbírja.
A leszerelt csillár fázis és nulla vezetékét kössük be a
sorkapcsunk azonos színű párjához (érdemes előtte fázisceruzával ellenőrizni
nem volt-e színvak az előző villanyász J
), de nagy bajt nem tudunk okozni, mert az előre gyártott foglalatok nem
fázis érzékenyek, fordítva is beköthetők.
Felszerelés és lámpapróba után dekorálhatjuk tetszés
szerint. Figyeljünk arra, hogy ha nem energiatakarékos, vagy LED izzót
használunk, akkor a normál izzótól 30-40 cm távolságba ne tegyünk lelógó
dekorációt, mert meggyulladhat!"
Egy újabb filléres project. Ráadásul ősszel csak úgy roskadozik minden a természet kincseitől. Megéri belevágni!