2013. márc. 25.

A gonosz mostoha és a tavaszi ajtódísz

Nem szép dolog így elhanyagolni egy blogot. Egyszerűen ha gyermekemként tekintek rá (márpedig némileg az is) akkor gyalázatos, hogy így mellőztem szegényt. Mostohán bántam vele, de most megsimogatom a buksiját. Mert büszke vagyok rá, hogy kitartott és vigyázott rátok!
És láttam ám, hogy időről időre bekukkantottatok a magyar otthonba, hiszen a statisztikák nem hazudnak. Ez pedig mérhetetlenül jól esett. Köszönöm Nektek, hogy itt vagytok! :) És a blog facebook oldalán is egyre többen gyűlünk (úgy látszik szeretitek a napi inspiráló képeket), bár nem rohamléptekben, de hamarosan fogok játékot is hirdetni és akkor talán még többen leszünk. Már alig várom :)

Mit szóltok ehhez a csodálatos időjáráshoz? Ez ugyanolyan számomra, mint a kocsimosás. 10-ből 10-szer, amikor lemosom az autómat - legyen bármilyen rekkenő hőség vagy aszályos időszak - tuti, hogy legkésőbb másnapra esik az eső. Az ismerőseim már csak nevetnek rajtam, mert kivétel nélkül így van. Már arra is gondoltam, hogy pénzzé teszem ezen tudományomat és besegítek azokon a helyeken, ahol szükség van rá.
Na most utoljára 10 éve építkeztünk. Akkor szintén olyan hosszú telünk volt, hogy márciusban még havazott. Úgy mint most. Hát nem kísérteties a hasonlóság?
A közművek már beizzítva, az alapozás áprilisra ütemezve, de a hideg és a fagyok miatt úgy néz ki csúszik az egész 1-2 hetet. Jöhetne már a tavaszi jó idő!

Mindenesetre én ma megidéztem és készítettem egy könnyű kis húsvét váró tavaszi ajtó díszt, a hétvégén szedett ágakból. Fogalmam sincs milyen fának a milyen hajtásai ezek, mert kivágva találtam gallyakat, azokról törögettem le ezeket a gyönyörű sárga színű ágacskákat. Ha valaki tudja a választ, az szóljon, hadd okosodjak én is!


mi lehet ez? fűz?


Igazából csak összekötöztem és el is készült a tojásforma koszorú! Szerintem irtó helyes lett!


Megküzdök veled Tél! Hétvégére (ha minden igaz) lenyomlak!







2013. márc. 5.

Ajtó felújítás egyszerűen

Most, hogy lassan jön a jó idő és ezen felbuzdulva nézegettem a nyári fényképeket a gépemen, találtam néhány fotót, amit még meg sem mutattam.

Adott egy szörnyű állapotban lévő ajtó, melyből normális bejáratot szerettem volna varázsolni:

Leszereltem hát a régi törött macskaajtót, és az üregbe passzíroztam egy méretre vágott, vastag hungarocell lapot, mely többek között a szigetelést volt hivatott biztosítani. 

Majd csiszoltam és fatapaszoltam. Majd újra csiszoltam.

Azután a hungarocellel szigetelt lyukat farostlemezzel borítottam és világos színnel festettem, kompenzálva ezzel az ajtó nyugati tájolását. Stencillel néhány árnyalattal világosabb, gyöngyházszínű festékkel apró virágokat festettem fel, melyek csak közelről, a fény játék hatására látszanak.


És kész is lett.

Semmi fakszni, csak hungarocell, csiszológép, egy kis darab farostlemez és zománc festék kellett egy új bejárati ajtó helyett.